)A buddhizmus a lelki fejlődés útja, klasszikus értelemben nem vallás, hanem tanok összessége. Buddha tanításai szerint az én-rögeszme nem távozik a szívből, amíg létezik az az elképzelés, hogy van egy saját én.
A buddhizmus célja, hogy a különböző hiteket valós tapasztalatokra cserélje. A buddhizmus végső soron a tudat tudománya. Arra irányul, hogy konkrétan megfigyeljük, hogyan működik az emberi tudat. A buddhista filozófia mély tartalma a belső fejlődés és a szabaddá válás folyamata. Buddha azt tanította, hogy minden tanítás helyességéről személyesen kell meggyőződni, és nem tanácsos elfogadni pusztán a tekintély kedvéért egyetlen tanítást sem, akkor sem, ha az egy szent könyvből származik. Buddha következő, legfontosabb tanításait mindennapi életünket alkotó gondolataink, cselekedeteink során is ajánlatos figyelembe vennünk már csak azért is, mert testi-lelki egészségünk megőrzése illetve gyógyítása során kiemelkedő jelentőségűek.
A Négy Nemes Igazság:
- Az Első Nemes Igazság: a szenvedés igazsága, amely szerint a teremtett világban bármiféle létezés szenvedéssel jár. Buddha szerint a szenvedésnek három szintje van:
- Az első szinten attól szenvedünk, hogy fájdalmat érzünk, betegek vagyunk, vagy rosszullét fog el.
- A második szint a lelki szenvedések szintje, amelynél a vágyaink és illúzióink ütköznek össze a valósággal.
- A harmadik szinten filozófiai-bölcseleti értelemben éljük át a szenvedés valóságát, amikor belátjuk, hogy a szenvedés a világban mindig mindenütt szükségszerűen és elkerülhetetlenül jelen van.
- A Második Nemes Igazság: a szenvedés eredetének igazsága. Eszerint a szenvedéseink fő oka a sóvárgó mohó vágyakozás, amelynek tárgya lehet az örök élet iránti vágy, az élvezet, a hatalom, a birtoklás, vagy bármi egyéb. Ez azt jelenti, hogy a szenvedés oka önmagunkban van.
- A Harmadik Nemes Igazság: a szenvedés megszüntetésének igazsága. Eszerint a szenvedést akkor lehet megszüntetni, ha sikerül felszámolni a vágyainkat és szenvedélyeinket. Ehhez fel kell számolni a hamis tudatot, és a vágyainkhoz való kötődést.
- A Negyedik Nemes Igazság: a szenvedés megszüntetéséhez vezető út igazsága. Ez pedig a Nemes Nyolcrétű Ösvény.
A Nemes Nyolcrétű Ösvény:
A Nemes Nyolcrétű Ösvény nyolc tevékenység, illetve magatartási forma gyakorlásából áll. A Nemes Nyolcrétű Ösvény egyes elemei bár egymásra épülnek, ennek ellenére minden egyes elemet párhuzamosan kell gyakorolni, életünk részévé tenni.
- Helyes megértés, nézet, szemlélet
A helyes szemlélet azt jelenti, hogy a világot minden elfogultság nélkül látjuk, minden előítélettől szabadon, de mély spirituális bölcsességgel. Minden emberi szenvedés ugyanis a szemléletből ered (lsd: Korlátozó hit- és nézetrendszer menüt). Minden cselekvésünknek következménye lesz ezért a negatív cselekvéseket kerülni érdemes. Buddha egyik beszédében az ilyen cselekvéseket tíz tételben sorolta fel. Ezek közül (i) az első három testi cselekvésekre vonatkozik: ölés, lopás, erkölcstelen életmód. (ii) A következő négy tétel a szavak útján elkövethető cselekvést sorolja fel: hazugság, viszálykeltés, durva beszéd és haszontalan fecsegés. (iii) Az utolsó három kerülendő pedig tudati tevékenységekre vonatkozik: mohóság, rosszindulat és hibás nézetekhez való ragaszkodás.
- Helyes gondolkodás, elhatározás és szándék.
A helyes elhatározás azt a szándékot fejezi ki, hogy a helyes megértés birtokában végig akarjuk járni az utat. A helyes szándék egyúttal utat mutat a helyes cselekvések felé. Buddha szerint a helyes gondolkodást az jellemzi, hogy az mentes a vágytól, fösvénységtől, irigységtől, rosszindulattól, kegyetlenségtől és hamis tévtanoktól. Buddha szerint a helyes szándék háromféle lehet. (i) Szándék az önfeláldozó lemondásra, (ii) szándék a jóindulatra (iii) szándék mások ártalmának elkerülésére.
- Helyes beszéd
Az emberi szenvedések igen nagy része összefügg a beszéddel. A mások által kimondott szavaktól az ember szenved, az ő szavai pedig másoknak okoznak boldogtalanságot. A szavak igen jól jellemzik azt, aki kimondta őket, ezért ha megvizsgáljuk, hogy milyen szavakat használtunk napközben, az kiválóan szolgálja önelemzésünket. A negatív szavak azok, amelyek másoknak nem okoznak örömet, amelyek bántanak, sértenek vagy árnyékot vetnek másokra.
A helyes beszédnél Buddha négy elemet említ: tartózkodás a (i) hazugságtól, a (ii) rágalmazástól, a (iii) durva beszédtől és az (iv) üres fecsegéstől. Tehát csak az igaz, egyetértést hozó, szeretettel és szellemmel teli beszéd a helyénvaló.
- Helyes cselekvés
A helyes cselekvés azt jelenti, hogy nem ölünk meg más lényeket, és nem okozunk nekik szándékosan fájdalmat, szenvedést. A helyes cselekvés azt is jelenti, hogy nem veszünk el másoktól semmit, amit nem önként és kényszer nélkül adnak oda, vagyis nem szerezzük meg mások tulajdonát csalással, megtévesztéssel, zsarolással, fenyegetéssel, erőszakkal, vagy más tisztességtelen módon.
- Helyes életmód
Ez azt jelenti, hogy olyan megélhetési módot választunk, ami nem okoz más lényeknek kárt, fájdalmat, szenvedést. Olyan életvitel, amelyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg. A tilalmak elsősorban a következő tevékenységekre vonatkoznak: mérgek, kábító és részegítő anyagok előállítása és azokkal való kereskedés, csalás, mások félre vezetése és becsapása.
- Helyes erőfeszítés, igyekezet, gyakorlás
Ez jelenti azt, hogy (i) elkerüljük a tudatban a szennyező, negatív gondolatok felmerülését az érzések uralása által. (ii) felmerült szennyező tudattartalmakat kiküszöböljük, megszüntetjük. (iii) szándékosan előidézzük a tudatban az egészséges tudattartalmakat. (iv) a felmerült egészséges tudattartalmakat (gondolatmintákat) fenntartjuk, és azokat tovább fejlesztjük.
- Helyes tudatosság, éberség, összpontosítás
Buddha az Éberség Megalapozását javasolja amelynek négy módszere a következő: (i) szemlélődés a test állapota felett, (ii) az érzések szemlélése, (iii) a tudat szemlélése és állapotának tudatosítása, (iv) végül a tudattartalmak szemlélése.
Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent: a test, az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. Az utóbbinál öt jelenségcsoportban való éberség kerül említésre. (i) Elsőként a megvilágosodás akadályai: érzéki vágy, rosszakarat, tompaság, nyughatatlanság, kétely. (ii) Másodikként a létezés halmazaiban: anyagi forma, érzet, észlelés, késztetés, tudat. (iii) Harmadik az érzékek és a benyomásaik, valamint a tudat és a gondolatok egymásba fonódásának megfigyelése. (iv) Negyedikként megfigyelni, hogy bennünk van-e a megvilágosodás hét tényezője, tehát az éberség, a jelenségek elfogulatlan vizsgálata, a tetterő, az öröm, a bizalom, az elmélyedés, a felülemelkedett egykedvűség. (v) Az ötödik pedig a négy nemes igazság, illetve a szellemi ismeretek tudatosítása az életben.
- Helyes elmélyedés, összpontosítás, meditáció
Ez nem más, mint a tudat tökéletesen éber, uralt, egyhegyű állapota. Buddha különféle csoportosításokban tételesen felsorolta azokat a mentális tényezőket, amelyek elősegítik a tudat pozitív átalakítását, a szellemi fejlődést: Ez az előző lépések jelenléte mellett fokozatosan valósul meg, mely egy tárgyra való koncentrációval kezdődik. Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad.
Buddha szerint a tudatban nemcsak a szellemi fejlődést elősegítő tényezők vannak jelen, hanem az akadályozó tényezők is Buddha több beszédében szerepel pl. az Öt Akadály, valamint az a Tíz Bilincs, amely az embert a létforgataghoz köti és amelyek a megszabadulás akadályai. Ezek részletes ismertetésére a KÖNYVAJÁNLÓ-ban található könyvekben, továbbá KVANTAO® Tanfolyam keretében kerül sor.