A njája és a hozzá hasonló gondolatokat megfogalmazó vaisésika bölcselet azzal foglalkoznak, hogy mit és hogyan lehet megtudni a világról, vagyis egyrészt a tapasztalható külső világról, másrészt a saját a belső világunkról. A megismerendők kategóriája nem annyira a világot, mint inkább a létet tapasztaló és a létben cselekvő tudatot fedik. Ennek a tudatnak a helyes megismerése pedig a lélek megszabadulását jelenti. A njája-vaisésika lételmélete ugyanis közvetlenül a tapasztalásból indul ki. Érzékszervekre, érzéktárgyakra és az ezekhez kapcsolódó tudatfolyamatokrafordítja figyelmét.
A njája bölcselet szerint az észlelés nem választható el a hozzá kapcsolódó következtetési és ítélkezési mozzanattól. Ez az önkéntelen következtetési mozzanat azonban hibák és téves észlelések, gondolatok forrásául szolgálhat. Célja a szenvedéstől való megváltás elérése, ami a lételemek, pontosabban az anyagi elemek és a hozzájuk kötődő megismerő lélek, helyes megkülönböztetésével próbál megvalósítani. A megismerendők kategóriája nem annyira a világot, mint inkább a létet tapasztaló és a létben cselekvő tudatot fedik. Ennek a tudatnak a helyes megismerése pedig a lélek megszabadulását jelenti. A njája-vaisésika lételmélete ugyanis közvetlenül a tapasztalásból indul ki. Mivel a szenvedés a valóság téves értelmezéséből vezethető le, a megszabadulás a hamis tudat felszámolását jelenti. Ennek következménye olyan megtisztult, felszabadult tudatállapot, amely nem áll többé a fájdalom befolyása alatt.
E bölcselet már megelőlegezi azt a tudományos tényt, hogy a testedben keletkező negatív érzelem a külvilágból érkező kedvezőtlen hatásainak eredménye. A tény azonban az, hogy a külvilágból érkező információt tudatos elméd (egód)- lsd: hamis tudat- ítélkezése előzi meg, Ez mozzanat azonban a másodperc törtrésze alatt lezajlik, melyet nem tudunk érzékelni, ezért hiszed azt, hogy a főnököd, vagy szomszédod idegesített fel, holott saját ítélkező elméd gondolata váltotta ki a negatív érzelmet.